NKKP Excellence alprogram: Első körben 125 milliót osztottak szét

Csak két kutató nyert, és mindösszesen 125 millió forint támogatást a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) Excellence alprogramjának első értékelési körében.

A Nobel-díjas Krausz (Kettősmérce) Ferenc által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) július 15-én döntött az NKKP Excellence alprogramjára elsőként benyújtott pályázatokról, két pályázat esetében jó esélyt lát egy sikeres Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázat mielőbbi benyújtására – közölte Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Az egyik nyertes pályázó Kolossváry Márton kardiológus, aki a Semmelweis Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját és PhD-fokozatát, majd az Egyesült Államokban, a Johns Hopkins Egyetemen folytatott posztdoktori tanulmányokat. Kutatásai középpontjában a radiológiai képek mesterséges intelligencia-alapú elemzése áll, amely a klinikai eredmények és a képalkotási adatok együttes értelmezésével segíthet pontosítani a radiológiai képek alapján történő diagnosztizálást, hozzájárulva ezzel a gyorsabb és eredményesebb gyógyításhoz, gyógyuláshoz.

A másik támogatott projekt Sebők Miklós politikatudósé, aki a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdaságtanból, az egyesült államokbeli Virginiai Egyetemen pedig politikatudományból szerzett diplomát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán PhD-fokozatot. Kutatásaiban újszerűen alkalmazza a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás technológiáját a globális politika kommunikációs folyamatainak gyors észlelésére és elemzésére.

Az ERC logikájának megfelelő a bírálati szempontrendszer

Az első körben a benyújtott hat pályázatból kettő pályázatot ítéltek támogathatónak a kiválóságra fókuszáló, az ERC logikájának megfelelő bírálati szempontrendszer alapján. A megítélt, összesen 125 millió forint támogatás célja növelni a sikeres európai pályázat esélyét. A KKT stratégiai célkitűzése, hogy az NKKP jelentősen megemelt, 19 milliárd forintnyi keretösszegéből olyan projektek kapjanak támogatást, amelyek eredményei a gyakorlatban hasznosulva számottevően javítják a magyar társadalom általános jóllétét, a magyar gazdaság versenyképességét, jelentős tudományos újdonságot jelentenek, hozzájárulva a magyar kutatók és a magyar kutatások nemzetközi elismertségéhez. Az előző évhez képest több mint negyven százalékkal megnövelt keretösszeg és a legjobb nemzetközi gyakorlatokon alapuló, kiválóságra fókuszáló bírálati szempontrendszer együttesen segíti a magyar tudományos közösség fejlődését.