Kikerülhetetlen a mesterséges intelligencia
„A digitalizáció kiemelt ágazat, a mesterséges intelligencia (AI) a mindennapok részévé vált” – állítja Szabados Richárd.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára szerint már látható, hogy az AI-megoldások használata növeli a versenyképességet, és a hatékonyságot. A fórumon az AI versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálják, valamint arra fókuszálnak, hogy hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az üzleti és gazdasági életet, hatása milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, milyen lehetőségeket rejt versenyképességi szempontból.
Hangsúlyt kap továbbá a releváns jogszabályi környezet, különösen a nemrégiben elfogadott MI rendelet és annak jövőbeni végrehajtása. Mindezt az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége keretében az NGM közreműködésével megrendezett TechWeek eseményen mondta Szabados. A rendezvény középpontjában azok a fejlett és feltörekvő technológiák állnak, amelyek meghatározzák úgy virtuális, mint nem virtuális életünket.
A munkahelyek negyven százalékát formálja át az AI
Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a gazdasági versenyképesség kulcsa a mesterséges intelligencia. Az előrejelzések alapján a munkahelyek negyven százalékát átformálja az AI, leginkább a magasan képzett munkaerő érintett. Az élelmiszertermeléstől kezdve, az egészségügyön, gyógyszerkutatásokon át a pénzügyekig a gazdasági élet minden szegmensében szerepet játszik az AI. Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az AI Act, azaz a mesterséges intelligencia rendelet, a jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
Szolnoki elmondása alapján a magyar álláspont szerint az MI rendelet erős jogi kereteket nyújt az MI biztonságos és felelős használatához. Kitért arra, Magyarország erőssége a digitális infrastruktúra, gyengesége ugyanakkor a vállalatok alacsony digitalizáltsága. Hozzátette, hogy jelenleg a Magyar MI Stratégia felülvizsgálatán dolgoznak, és létre fognak hozni egy magyarországi MI Irodát.
Az AI-technológiák kockázatai
Az AI-technológiák ugyanakkor kockázatokat is hordoznak, így a jól megtervezett bevezetésük elengedhetetlen, különösen adatkezelési, biztonsági és jogi szempontokból. Az AI-technológia átformálja a magyar gazdaságot, ösztönzi az innovációt és a versenyképességet. Az AI-vezérelte megoldások javítják az infrastruktúrát, a biztonságot és a működési hatékonyságot. Szolnoki szerint erős együttműködés szükséges a kormány, a magánszektor és a tudományos élet szereplői között az AI minél szélesebb elterjesztése érdekében.
Lucilla Sioli, az Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal (EU AI Office) igazgatója elmondta, hogy idén a Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat kívánja segíteni abban, hogy megbízható, az EU értékeivel és szabályaival összhangban lévő mesterségesintelligencia-technológiákat fejlesszenek ki.
Működésben az AI Act
Augusztusban életbe lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, az AI Act, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett. A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.
Sioli közölte, hogy a tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek, az AI Act szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.
