Használatában Kína, teljes körű bevezetésében az USA a világelső
Kína világelső a generatív mesterséges intelligencia (generatív AI) alkalmazásában egy globális felmérés szerint.
A Coleman Parkes Research Ltd. kutatása megállapította, hogy a kínai üzleti döntéshozók szerint vállalataik nyolcvanhárom százaléka használja a technológiát. Ez az arány az Egyesült Királyságban hetven százalék, az Egyesült Államokban hatvanöt százalék, Ausztráliában hatvanhárom százalék. Az USA vállalatok ugyanakkor huszonnégy százalékkal vezetnek a kiforrottság és a generatív AI alapú technológiák teljes körű bevezetése tekintetében, szemben a kínai tizenkilenc százalékkal és az egyesült királyságbeli tizenegy százalékkal. Az AI és a generatív AI globális gazdasági hatása becslések szerint évente 2,6–4,4 billió dollár többletbevételt hozhat a felhasználási esetek teljes skáláján.
„Bármely új technológiával kapcsolatban érvényes, hogy a vállalatoknak át kell lépniük egy felfedezési fázison, amely elválasztja a felfokozott elvárásokat a valóságtól, hogy megértsék a valós vállalati megvalósítások összetettségét. A generatív AI-vel elértük ezt a pillanatot. A felfokozott elvárások csúcspontján túl mostantól a generatív AI célirányos alkalmazása és a megismételhető, megbízható üzleti eredmények elérése a tét” – állapította meg Bryan Harris, a kutatást megrendelő SAS Institute Inc. ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.
A banki és a biztosítási szektor vezet
A generatív AI teljes körű használata és a vállalati folyamatokba való beépítése tekintetében Észak-Amerika részesedése húsz százalék, az Ázsia-Csendes-óceáni térségé tíz százalék, Latin-Amerikáé nyolc százalék, Európáé hét százalék. A következő régiók vezettek be a generatív AI használatára vonatkozó szabályozást: Ázsia–csendes-óceáni térség: hetvenegy százalék, Észak-Amerika: hatvanhárom százalék, Európa: ötvenkilenc százalék, Latin-Amerika: ötvenkét százalék. Az Ázsia–csendes-óceáni térség vállalatainak kilencvennégy százaléka rendelkezik dedikált költségvetéssel a jövő évi generatív AI fejlesztések finanszírozására. Európában ez az arány kilencvenegy százalék, Észak-Amerikában nyolcvankilenc százalék és Latin-Amerikában nyolcvannégy százalék.
Az adatok iparági szegmensekre bontva azt mutatják, hogy a banki és a biztosítási szektor számos mutató tekintetében vezet az AI napi üzleti műveletekbe történő beépítése terén. A bankszektorban ennek aránya tizenhét százalék, a távközlésben tizenöt százalék, a biztosítások területén tizenegy százalék, az élettudományokban, a szakmai szolgáltatások területén egyaránt tizenegy százalék, a kiskereskedelemben tíz százalék, az állami szektorban és az egészségügyben csak kilenc százalék, míg a feldolgozóiparban hét százalék valamint az energia és közműszolgáltatásokban hat százalék.
Első helyen a világos stratégia hiánya
A következő iparágak jelezték, hogy máris napi szinten és milyen mértékben használják a generatív AI-t: a távközlésben huszonkilenc százalék, a kiskereskedelemben huszonhét százalék, a bankszektorban huszonhárom százalék, a szakmai szolgáltatások területén huszonhárom százalék, a biztosítások szektorában huszonkettő százalék, az élettudományok területén tizenkilenc százalék, az egészségügyben tizenhét százalék, az energia és a közműszolgáltatásokban tizenhét százalék, a feldolgozóiparban tizenhat százalék, az állami szektorban pedig tizenhárom százalék. Arra kérdésre, hogy mely szervezeti egységek használják, vagy tervezik használni a generatív AI-t, a válaszok megoszlása a következő volt: értékesítés nyolcvanhat százalék, marketing nyolcvanöt százalék, információtechnológia nyolcvanegy százalék, pénzügy hetvenöt százalék, termelés hetvenöt százalék. A globális felmérés adatai szerint a generatív AI rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban a vállalatok előtt álló kihívások listáján az első helyen a világos stratégia hiánya áll.
A felmérésre válaszoló vezetők mindössze kilenc százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendkívül tájékozott a generatív mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével kapcsolatban. Azon válaszadók közül, akiknek a vállalata már teljes mértékben bevezette a generatív AI-t, csak huszonöt százalék nyilatkozott úgy, hogy rendkívül jól ismeri a vállalata stratégiáját a generatív AI bevezetésére vonatkozóan. Még a technológiai beruházási döntésekért felelős vezetők sem ismerik kellőképpen az AI-t – azoknál a szervezeteknél sem, amelyek az elfogadási görbe előtt járnak.
Tízből kilenc vezető technológiai döntéshozó összességében elismeri, hogy nem érti teljesen a generatív AI-t és annak az üzleti folyamatokra gyakorolt potenciális hatását. A technológiai vezetők mindössze harminchat százaléka állítja, hogy teljesen képben van. Ennek ellenére a szervezet háromnegyede azt állítja, hogy a következő pénzügyi évben az AI-be való befektetésre elkülönített költségvetést tervez készíteni.
