Érthetetlen miért optimista a technológiai szektor
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index jelentésének 2024-es kiadása.
Növekedési lehetőségek: eltérőek a különböző régiók várakozásai
A tanulmány alapján a válaszadók kétharmada a bevételük növekedésére számít a következő 12 hónapban: 32 százalékuk legfeljebb öt százalékos, 36 százalékuk több mint hat százalékos mértékben. Földrajzi megoszlást tekintve az észak-amerikai (78 százalék) és az európai (74 százalék) vállalatok prognosztizáltak a legnagyobb valószínűséggel bevételnövekedést a következő évre, míg az afrikai (44 százalék) és a közel-keleti (40 százalék) vállalatok kevésbé várnak bevételnövekedést a következő időszaktól.
Globálisan a megkérdezettek 63 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia (AI) a növekedés legfontosabb mozgatórugója. Európában ennél magasabb, 72 százalék tartja az AI-t a növekedés fő hajtóerejének, míg a Közel-Keleten ez az arány a legalacsonyabb, mindössze 48 százalék. Kihívások is észlelhetők az AI területén: a válaszadók 32 százaléka adatvédelmi és biztonsági aggályoktól tart, 29 százaléka a szabályozást és a jogi megfelelést látja nehézségnek, 28 százaléka pedig az etikai következményektől tart.
„Bár az összetett és szigorú előírások lassíthatják az innovációt és a technológiai beruházásokat, mégis elkerülhetetlen, hogy az egyre komplexebb jogszabályoknak való megfelelés a technológiai szektorban működő szervezetek mindennapjainak a részét képezzék. A kritikusok szerint a (túl)szabályozás rövidebb távon nagy kihívást jelenthet a vállalatok – különösen az induló vállalkozások – számára, amely így versenyhátrányt okozhat. Az egységes jogi keretek ugyanakkor a fogyasztók hatékonyabb védelmén, a tisztességes versenyen, az új technológiák felelős és etikus használatán keresztül éppen a fejlődést ösztönözhetik hosszú távon. Az európai uniós előírások pedig képesek globálisan is standardokat felállítani, amely tovább csökkentheti a szabályozás versenyre gyakorolt negatív hatásait” – mondta el Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportvezető partnere.
A ChatGPT és más, generatív-alapú AI modellek megjelenése óta a vállalatok attól tartanak, hogy mindenki más előrébb jár az AI bevezetésében, és kétségbeesetten próbálják elkerülni, hogy lemaradjanak. Így a gyors beruházások mellett döntenek, azonban ebben az esetben jellemző, hogy az AI nyújtotta lehetőségeket nem teljes egészében használják ki a vállalatok.
Kibervédelem
A kiberbűnözés egyre elterjedtebbé válik, ráadásul az AI terjedésével a támadások gyakorisága és kifinomultsága is egyre nő. Az AI egy új fajta támadást is magával hozott, az „adatmérgezést”, amelynek lényege, hogy a támadók a gépi tanulási modellek betanításához használt adatokat veszik célba (pl. hamis adatok beillesztésével vagy a meglévők módosításával).
A növekvő veszélyre az egyes államok egyre szigorúbb szabályozással reagálnak: az EU-ban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kiberbiztonsági incidensek bejelentésére vonatkozó követelmények fokozatosan szigorodnak, és a támadásokat elszenvedő szervezetekre kiszabott bírságok is gyorsan emelkednek. Magyarországon például a kiberbiztonságot szabályozó NIS2 irányelv átültetése már 2023 májusában megtörtént a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény megalkotásával, az érintett szervezeteknek pedig 2024. október 18-tól meg kell kezdeniük a jogszabályban meghatározott védelmi intézkedések alkalmazását.
Még mindig napirenden a vállalatfelvásárlások
Ugyan a vállalatfelvásárlás (M&A) piaca 2022 óta visszaesést, illetve stagnálást mutatott a technológiai iparágban, a riport alapján a piac lassan magához tér, és ismét előtérbe kerülnek az akvizíciók a szektorban. A különböző földrészeken eltérő potenciált látnak a felvásárlásokban: Európában a piaci részesedés növelése, az ázsiai és csendes-óceáni térségben az új piacokra való belépés, míg Észak-Amerikában a tehetségek bevonzása az elsődleges cél.
„A régióban 2024 első negyedévében a technology, media, telecommunication (TMT) szektorban született a legtöbb tranzakció, aminek a fő mozgatórugói az AI boom, illetve a már pár évvel korábban előtérbe kerülő e-kereskedelem és digitalizáció voltak. A várakozások szerint a következő hónapokban is a TMT marad a legerősebb szektor az M&A aktivitás tekintetében. Másrészt általános trendként az is megfigyelhető, hogy egyes cégek elkezdték az AI adta előnyöket felhasználni a tranzakciós folyamatban, mint például az átvilágítások vagy a céltársaságok feltérképezése során” – tette hozzá Herodek Róbert, a DLA Piper Business Advisory szenior igazgatója.
ESG szempontok a digitális környezetben
A megkérdezett vállalatok fele tűzött már ki saját fenntarthatósági célokat, negyven százalékuk nagyobb elszámoltathatóságot követel meg beszállítóitól, a válaszadók harmada pedig a megújuló energiaforrásokba való befektetésre, valamint a 2030-ig történő teljes szén-dioxid-semlegesség elérésére is törekszik.
Habár az ESG-szabályozásban Európa az élen jár (nyáron hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv is – CS3D), a válaszadók kevesebb mint fele említi, hogy az ESG-kérdések egyre nagyobb prioritást élveznek. Ez az arány magasabb az afrikai vállalatoknál (a megkérdezettek 67 százaléka említi prioritásként), amely valószínűsíthetően az éghajlatváltozás első kézből tapasztalt negatív hatásaira vezethető vissza.
