ELTE: Yoshikazu helyettes szóvivő lett
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Atomfizikai Tanszék adjunktusát, Yoshikazu Nagait a NA61/SHINE kísérlet helyettes szóvivőjévé nevezték ki.
Yoshikazu 2020-ban érkezett az ELTE TTK-ra, ahol az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Tématerületi Kiválósági Programja által támogatott Kísérleti Neutrínófizikai Kutatócsoporttal olyan neutrínókkal kapcsolatos nemzetközi kísérletekben vesz aktívan részt, mint a japán T2K, az amerikai DUNE, illetve az európai CERN-ben működő NA61/SHINE.
A NA61/SHINE együttműködés a Nukleáris Kutatások Európai Központja (Centre Européen pour la Recherche Nucléaire – CERN) Super Proton Synchrotron (SPS) H2 sugárnyalábjánál végez precíziós méréseket, fizikai programjának célja a hadron–hadron, hadron–atommag és atommag–atommag ütközések során lezajló folyamatok mind jobb megértése, valamint további ismeretek szerzése az erős kölcsönhatás, a neutrínófizika és a kozmikus sugárzás fizikája terén. Az ELTE számos kulcsfontosságú területen vesz részt az együttműködés munkájában: a Yoshikazu által vezetett kutatócsoport a hadron–atommag ütközések során keletkező hadronok precíziós mérésével foglalkozik, a Csanád Máté által irányított, nehézionfizikával foglalkozó csoport pedig atommag–atommag ütközésekkel kapcsolatos femtoszkópiai kutatásokat végez.
Egy új kutatási projekt irányításában vesz majd részt
Helyettes szóvivő kinevezése előtt az ELTE Atomfizikai Tanszék adjunktusa több úttörő projektben is kiemelkedő szerepet játszott. Részt vett többek között az úgynevezett Előreszórást vizsgáló időprojekciós kamra (TPC) fejlesztésében a Wigner Kutatóközponttal és az amerikai Coloradoi Egyetemmel, az egyes szoftverek modern architektúrákra történő frissítésében, az adatgyűjtés koordinálásában, valamint egy olyan sugárnyaláb-ág megépítésére vonatkozó javaslat kidolgozásában, amely alacsonyabb energiájú nyalábokat képes szállítani az NA61/SHINE kísérlet számára. Yoshikazu helyettes szóvivőként egy új kutatási projekt irányításában vesz majd részt, folytatva innovatív tudományos munkáját az NA61/SHINE kísérlet keretein belül.
Az ELTE neutrínócsoportja kulcsszerepet játszik a nemzetközi együttműködésekben. A T2K kísérletben vezető szerepet játszunk a neutrínófluxus pontos kiszámításában, ami alapvető fontosságú minden gyorsító alapú neutrínóvizsgálathoz. Ez a jobb fluxuselőrejelzés lehetővé tette az oszcillációs paraméterek pontos mérését és a neutrínó-mag kölcsönhatások mérését. A NA61/SHINE kísérletben a teljes neutrínófizikai programot felügyeljük, különböző méréseket végzünk a T2K és a DUNE fluxus előrejelzések javítása érdekében. Nemrégiben kezdtünk el részt venni a Fermilab NuMI sugárvonalában telepített DUNE prototípus közeli-detektor fejlesztésében és elemzésében, amelynek célja, hogy a közeljövőben pontos neutrínó-argon kölcsönhatási adatokat kapjunk. A kísérleti neutrínófizikai csoportot az NKFIH OTKA-ösztöndíj finanszírozza.
A neutrinóA neutrínó az univerzumunk leggyakoribb részecskéje, nincs elektromos töltése, a tömegét még nem ismerjük. Megfoghatatlanságuk ellenére sok meggyőző bizonyíték azt mutatja, hogy a neutrínók nem nulla tömegűek és egyik ízükről a másikra változnak, ezt a jelenséget neutrínó oszcillációnak nevezik. A részecskegyorsítók által keltett intenzív neutrínósugarakat most a neutrínó-oszcillációk fizikájának pontosabb vizsgálatára használják. A Tokai-Kamioka (T2K) kísérlet a közelmúltban a legszigorúbb korlátokat tűzte ki az anyag és az antianyag közötti szimmetria sértését szabályozó paraméterre a neutrínó oszcillációkban. A T2K elérte az öt-tíz százalékos szisztematikus bizonytalanságot, azonban ez még nem elég pontos ahhoz, hogy felfedezzék az anyag-antianyag szimmetriasértést neutrínó oszcillációkban. Az oszcillációs elemzés egyik legfontosabb korlátozó tényezője a neutrínó kölcsönhatási keresztmetszeteinek bizonytalansága. A neutrínó hatáskeresztmetszetek mérését viszont a neutrínó fluxus előrejelzésére vonatkozó nagy bizonytalanság korlátozza, amely túlnyomórészt hadrontermelésből származik. A kutatócsoport a hadrontermelés vizsgálatát az NA61/SHINE nehézion és neutrínó kísérlettel (NA61/SHINE) együttműködve végzi a CERN SPS részecskeütköztetőjénél. Az NA61/SHINE eredményeket a T2K nyalábfluxusának előrejelzésére alkalmazzuk. Ezzel párhuzamosan tanulmányok folynak egy következő generációs neutrínó kísérlet, az Egyesült Államokban működő Deep Underground Neutrino Experiment (DUNE) megvalósítására. A DUNE esetében a csoport elsősorban két témára összpontosít; hadrontermelési mérésekre az NA61/SHINE-nal a fluxus-előrejelzés pontosságának javítására és a közeli detektor fejlesztésére a neutrínó kölcsönhatási keresztmetszetének pontosabb mérésére. |
