A GVH elnökhelyettese szerint hátrányos a gazdaságnak az AI Act
Az AI Act Augusztus 1-jén lép hatályba, a jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik kötelezővé.
2024. július 12-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában a világ első, mesterséges intelligencia (AI) megoldások működését átfogóan szabályozó rendelete, az AI Act szövegét. A jogszabály augusztus 1-jén lép hatályba, azt ugyanakkor fokozatosan kell majd alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően; 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része.
A rendelet célja, hogy az AI működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, beleértve ebbe a manipulált tartalmak jelölésének kötelezettségét. A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz és ennek megfelelően több kategóriát nevez meg az AI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól kezdve a magas kockázatig. Ezek a besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keretek megfelelő alkalmazására, az előírt biztonsági intézkedések megtételére. Azt, hogy milyen bonyolult és átfogó szabályozásról van szó jól jelzi, hogy csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.
Az AI problémakörével a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is aktívan foglalkozik. A technológia robbanásszerű terjedése, exponenciálisan növekvő fejlődése, és sürgetett piacra dobása alapvetően két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során.
- Az AI-alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. Az AI jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. Az AI gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
- Az AI-alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. Az AI alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit az AI-tól kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
Tóth András, a versenyhivatal elnökhelyettese, a GVH Versenytanácsának elnöke szerint 2010 után exponenciálisan felgyorsult a mesterséges „adatosítási” folyamat, amiből ma még egyénileg ugyan ki lehet maradni, ugyanakkor ez előbb-utóbb minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz. Mint mondta: „a mesterséges intelligencia technológiája mostanra tudott megérkezni a társadalom számára nyilvánvaló módon.” Mindez elsősorban az online platformok térnyerésének, illetve a mesterséges „adatosítási” folyamat következménye. Úgy fogalmazott, hogy az AI-jal egyre gyakrabban szabályozási kérdésként találkozunk, ugyanakkor „a technológiát nem a jogászok adták a világnak.”
Az augusztus 1-jén hatályosuló AI Act szabályozással kapcsolatban Tóth elmondta, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok, mindig felvetik az innováció korlátozását. Kifejtette azt is, hogy „az AI Act kapcsán is elhangzanak ilyen bírálatok. Nagyon úgy látszik, hogy az Európai Unióban a jog akarja megmondani, hogy milyen keretek között innoválhatsz, ez pedig kiveszi a fejlődés hajtóerejét” — jelentette ki Tóth.
Tóth rámutatott arra is, hogy az AI technológiákba való innováció területén az Európai Unió elképesztő lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul – mint mondta – „az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy húsz százalékkal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy harmincmilliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak.” Tóth szerint ez az európai vállalatok globális versenyképességét egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni.
